Enszilva

magamnak írom

Menóra

Grünhut Ernőt, a fital katonát, a Hatnapos Háború utolsó napján a Golán fennsíkról helikopteren szállítják a jeruzsálemi Hádásszá kórház felé.

Sebesülése nagyon súlyos és már rengeteg vért vesztett. A kérdés az : visszahozható még az életbe?

Az égiek ítélkeznek: az alig húszéves Grünhut Ernő, aki a háború előtt négy hónappal nősült, a műtét után – az orvosok minden erőfeszítése ellenére -  meghal.

Halála előtt azonban két napig kómában van és ekkor találkozhat elődeivel, akik sorra, történelmi koronként egyes szám első személyben elmondják neki családja történetét.

A XV.század utolsó negyedében Katolikus Ferdinánd és spanyol Izabella uralkodásának idején a móroktól visszafoglalt Granadában egy nagy utazásra készülő Genovai tengerész titkon Spanyolföldre csempészett, kora reneszánsz ötvös remeket, színezüstből készült menórát ad el egy nemességet szerzett földbirtokos marannus család fejének, a Kasztiliai Don Jose Bilbausnak. A tengerész szerint a menórához legenda fűződik: nem halhat ki az a család, amely ezt a kegytárgyat birtokolja.

A marannus család, a vagyonukra áhítozó spanyol nemesek vádaskodására mégis szent inkvizíció kínzókamráiba, majd máglyára kerül, mert Torquemada, aki tud a menórához fűződő legendáról, azt mindenáron meg akarja kaparintani magának. Ámde a ház egy fiatal szolgálónőjének és a salamancai egyetemen tanuló legfiatalabb fiúnak, Simeonnak, sikerül megszöknie a család féltett ereklyéjével. Ők ketten, kalandos, viszontagságos három év alatt, a háborúk, járványok sújtotta Európán átvergődve eljutnak a biztonságot ígérő Ukrajnába. Ott összeházasodnak, családot alapítanak.

Három nemzedék elmúltával a XVII. Században, Hmelnicky hetman kozákjainak pogromjai elől, most már az ő leszármazottainak kell menekülniük a menórával.

Ukrajnából Galícián keresztül Magyarország felé tartanak, de csak egyetlen asszony, Ráchel jut át a Kárpátokon az Ojtózi – szoroson keresztül és az útközben megszült kisfiával Mózessel, a Debrecen közeli Bagamér községben telepedik le. A fiú, noha anyja megőrizte zsidóságát és a menórát, amely az ő öröksége lesz, már – már elfelejti hitét, magyarnak hiszi, vallja magát, a falu legényeivel együtt nevelkedik. Jobbágytelket követel magának, amelyet művelni akar, de a feldühödött földesúr a katonafogdosók kezére adja. Mikor aztán nyolc év külhoni katonáskodás után obsitot kap, és hazatérve szakmát akar tanulni, a fétékeny, gyűlölködő céhmesterek zsidó származására hivatkozva nem engedik vizsgát tenni. Mózes ezért újra vándorbotot vesz a kezébe és a németországi Frankfurtba tanulja ki a kötélverés és kefekötés mesterségét. Később anyja halálhírére visszamegy Magyarországra, ahol felveszi a Grünhut családnevet.

Megint több, mint egy évszázad, két nemzedék élete telik el. Mózes unokája, Grünhut Izsák, 1848-ban a debreceni nemzetőrként szolgál – a Kossuth kormány odamenekülése idején – magát a kormányzót strázsálja és néhány szót beszél vele. Izsák két évre a kufsteini börtön rabja lesz, szabadulása után műhelyt nyit, és szépen gyarapodik.

A büszke, emancipált magyar nemzetőr unokája Grünhut Mór kefekötőmester, az akkor iparosodó, rohamosan fejlödő Miskolcra nősül, ott nyitja meg a műhelyt. Az első világháború kitörésének hírére a 39-es debreceni gyalogezredhez jelentkezik önkéntes népfelkelőként. Szolgál a román, az orosz és az olasz frontokon. Többször megsebesül, magas kitüntetéseket kap, majd 1944-ben a deportálás napjaiban a miskolci pályaudvaron a sárga csillag fölé kitűzi a kitüntetéseit és ezért a csendőrök felkoncolják.

Szépszámú családja, fiai, lányai, unokái, Ukrajnában, Auschwitzban pusztulnak el, csak az egyik, a legkisebb fiú, Sándor tér vissza a munkaszolgálat poklából, ám az ő családja, felesége Sára és nyolcéves fia Tibor odavesztek. A megtört szívű Sándor, a szintén egyedül maradt, családját vesztett, fiatal zsidó lányt, Júliát veszi el feleségül, aki

1947-ben Grünhut Ernő néven fiút szül neki. Kilenc év múlva, 1956-ban a menórával alijjáznak Izraelbe, ahol letelepednek. A Hatnapos Háború idején a fiú – a most már hadnagy Grünhut Ernő, a Goláni hadosztálynál szolgál, felettesei előtt tagadja, hogy a Vészkorszak után újranősült szülők egyetlen gyermeke, és a Golán fennsík erődítményrendszerének áttörésénél elesik. Anyja és apja a Hiób –hír hallatán altatóval együttes öngyilkosságot követnek el. De a család vérvonala nem szakad meg.

Grünhut Ernő 18 éves felesége, Judit – aki örökli, őrzi a menórát – már ott hordja a szíve alatt az élet folytatását…